Ezek is érdekelhetnek

A folyton termő gyümölcsös

Mindent a szabadgyökeres gyümölcsfákról!

A szelídgesztenye Közép- és Dél-Európában ősidők óta honos, és az itt élő embereknek már a történelem előtti időkben is fontos táplálékát képezte. Sokáig úgy vélték, hogy a rómaiak terjesztették el Európában ‒ így Magyarországon is ‒ de a levélkövületek azt bizonyítják, hogy a szelídgesztenye a tölgyerdőkben ősidők óta itt él. Az apró szemű gesztenye nem csak a vaddisznók eledele, évszázadokon keresztül a házi disznókat is ezzel takarmányozták. Konyhai felhasználása mindig széleskörű volt: előételek, húsételek, levesek, mártások, köretek, desszertek kedvelt alapanyagaként szolgált. A szántóföldi művelésre alkalmatlan területeken élők számára a gesztenye a gabonát és a burgonyát is helyettesítette. Az általunk maróninak nevezett nagy szemű gesztenyét sok helyen megfőzték és tésztát készítettek belőle, sőt, egyes vidékeken a kenyeret is helyettesítette. Sokak által kedvelt csemege sült gesztenye, valamint a gesztenyepüré, ami kizárólag Közép-Európában ismert édesség.

A sült gesztenye ízletes csemege

Miért érdemes gesztenyefát ültetni?

Azon túl, hogy gyümölcse hosszan eltartható, ízletes különlegesség, maga a fa is nagyon hasznos növény. Nyáron terebélyes koronája hűsítő árnyékot ad, virága a méhek számára fontos nektár-gyűjtőhely! A gesztenyefa 30 méter magasra is megnő, és egyike a leghosszabb életű fáknak. A 200-300 éves fa nem ritkaság, de ha keresnénk, könnyen találnánk akár ezeréves gesztenyefát is. A gesztenyefa metszés nélkül is szép, formás koronát nevel a számára kedvező talajon, ahol az évi csapadék legalább 700 mm. A fagyokat jól tűri, de hideg, szeles helyen a gyümölcs éretlen marad, és túl meszes talajokon lombja sárgulhat.  A szelídgesztenye rügyfakadása viszonylag későn következik be, nagyjából április közepétől május elejéig tart. Virágai június-júliusban nyílnak, de saját virágporával rosszul termékenyül, ezért ott terem jól, ahol a közelben több gesztenyefa áll. Az oltott fácskák jellemzően 5-8. évben fordulnak termőre.  A termés érése fajtától és termőhelytől függően szeptember végétől november elejéig tart. A lombkorona az ősz beköszöntével változatos színekben pompázik: a rövid tenyészidejű fajták kora ősszel sárgára színeződnek, míg a hosszú tenyészidejűek ősz vége felé sötétbarna árnyalatot vesznek fel. Az egészséges gesztenye a dióhoz hasonlóan – néhány hétig szárítva – száraz, hűvös helyen tárolva hónapokig eláll. Az ültetés helyének megfelelő növényt válasszunk, hogy jól érezze magát kertünkben.  Érdemes a tömegtermesztésben használt hibrid egyedek helyett hazai fajtákat ültetni, amelyek hazánk éghajlatán és talajain fejlődtek, így nagyobb sikerrel vészelik át a hidegebb teleket, és fordulnak termőre.

A vadgesztenye héja a szelídgesztenyével ellentétben nem szőrös, kevésbé szúr

Betegségek és növényvédelem

Ahogy minden növénynek, a gesztenyefának is vannak jellegzetes betegségei, amik ellen védekezni kell. Az endotiás kéregelhalás a gesztenye legsúlyosabb betegsége, amely a az ágakat és törzset fertőzi, narancsvörös termőképletei a kérget áttörve fejlődnek ki. A betegséget a fák koronájában a nyár folyamán elszáradó lombos ágak jelzik, amiken a száradt lomb a tél folyamán is megmarad. A fertőzött részek fölött a fatest szárad, a kéreg repedezik, majd a korona pusztul. Rügyfakadás előtt, szervetlen réz hatóanyagú lemosó permetezés szükséges az Endothia-fertőzés megelőzésére. A gesztenyefák legelterjedtebb levélbetegsége a mikoszferellás levélfoltosság. Az áprilisi rügyfakadáskor, mankoceb hatóanyagú szerekkel érdemes lekezelni gesztenyefánkat, hogy ezt a nem kívánt fertőzést megelőzzük. A nyári hajtásnövekedés időszakában is szükséges a mikoszferellás levélfoltosság ellen védekezni, ha csapadékos az időjárás. A mikoszferellás levélfoltosság és az Endothia hatékony megelőzésére ajánlatos a lehullott lombot és a fák ágait DNOC készítményekkel lepermetezni. A hazai nemesítésű fajták közül az Iharosberényi 2 fajta kiemelkedően ellenálló, a Kőszegszerdahelyi 2 és 29-es, valamint a Nagymarosi 22-es fajta mérsékelten fogékony a mikoszferellás levélfoltosságra, ezért ha kertünk környezete megfelelő számukra, ezek közül a fajták közül válasszunk. A gesztenyeormányos és a gesztenyemoly elleni permetezést augusztus első hetétől, kéthetenként, legalább három alkalommal érdemes megejteni, ha nem szeretnénk, hogy gyümölcsünket még előttünk elfogyasszák a kártevők.

A gesztenye virága a méhek számára fontos nektár-gyűjtőhely

Hazai fajták

Nagymarosi 22

Délkeleti, melegebb és száraz fekvésben, kötött, tápdús agyagtalajon érzi jól magát, ezért ha kertünk adottságai hasonlóak, ezt a fajtát érdemes választani.  Közepes növésű, gömb alakú koronát nevel. Igen bőtermő, és a legkorábbi érésű fajta, már szeptember végétől szüretelhetünk.  Gyümölcsei is nagyok édesen aromásak, héja vékony, jól tárolható.

Nagymarosi 37 és 38

A Nagymarosi 37 északi fekvésben, kötött talajon kialakult fajta. Kiegyenlített, hűvös fekvésű, tápdús talajra ültessük. Ha jól érzi magát, növekedése igen erőteljes, magasra törő koronát nevel. Viszonylag későn, október közepe-vége felé érik. Gyümölcse nagy, finom szerkezetű, jól hámozható. Az egyik legfinomabb ízű fajta, gyümölcs igen jól tárolható. Hasonlóan a Nagymarosi 37 fajtához, a 38-as kiegyenlített hűvösebb fekvésben, mélyrétegű talajon termeszthető, viszont jellegzetesen csíkos gyümölcsei már október elején szedhető.

Nagymarosi 22
Nagymarosi 38

Kőszegszerdahelyi 2 és 29

Mindkét típus délkeleti fekvésben, kristályos pala alapkőzeten álló köves, fakó erdőtalajon kialakult fajta Növekedésük erőteljes, a gyümölcseit mindkét fajta október közepétől bőségesen hozza. Hegyvidéki termőhelyen telepíthetők.

Iharosberényi 2 és 29

Dél-dunántúli löszös talajon kialakult fajták, így ilyen talajokon jól nevelhető. Előbbi kissé erősebb növekedésű, mindkettő szétterülő koronát nevel. Bőven teremnek, de az érési időben eltérnek. Az Iharosberényi 2 korai érésű, érése október elején, néha már szeptember végén kezdődik. Ezzel szemben a másik fajta kései érésű, érése október utolsó harmadára esik. Gyümölcseik nagyok, ízük jellegzetesen aromás, utóbbi könnyen hámozható.

Iharosberényi 57

Hasonlóan a másik két Iharosberényi fajtához, az 57-es is a tápdús, löszös talajokat kedveli. Hazánk leghosszabb érésű fajtája, mivel már október elején bőségesen terem, és gyümölcse hosszú időn keresztül szedhető.