Ezek is érdekelhetnek
1. Kaktuszt csak akkor vegyünk, ha van kellőképpen világos helyünk. Nem kell, hogy egész nap süsse a Nap, de pár órát mindenképpen igényel.
2. Nézzünk utána a kaktusz csoportjának! Létezik nem, vagy alig szúrós epifiton (levélkaktusz), mint például a Schlumbergera, vagy pozsgás, mint a Crassula. Ezek igényei kicsit eltérőek a hagyományosokétól.
3. Az öntözés igazodjon a kaktusz fajtájához! A kaktuszokat a nyári időszakban elég kéthetente öntözni, télen 3-4 hetente, de a pozsgásokat lehet gyakrabban. Mindig száradjon ki a kaktusz földje, mielőtt ismét megöntözzük! Ezt úgy tudjuk leellenőrizni, hogy jó mélyen beledugjuk az ujjunkat a földbe, hogy nem nedves-e.
4. A kaktuszokat kifejezetten lágy vízzel, vagy esővízzel kell öntözni.
5. A kaktuszok késő tavasszal indulnak be, ekkortól lehet emelni a vízadagon, és speciális kaktusztápot adni nekik a csomagoláson feltüntetett adagolás szerint. Szeptembertől a következő tavaszig egyáltalán nincs szükségük tápanyag utánpótlásra.
6. Két-háromévente elegendő átültetni őket egy max. 20%-kal nagyobb cserépbe, amihez használjunk speciális kaktuszföldet.
7. Az átültetéshez mindenképpen szükségünk lesz egy igen vastag kertész kesztyűre, ültető lapátra, és ha még így is félünk, némi újságpapírra, amivel megfoghatjuk a növényt.
8. Nyáron nagyon jót tesz a növénynek, ha kitesszük a szabadba levegőzni.
9. A sivatagi, hegyvidéki kaktuszok szeretnek hűvös, világos helyen áttelelni, 5-12 fok között. Minél hűvösebb a teleltető, annál szárazabban tartsuk őket, ne féljünk a kiszáradástól! A melegkedvelő kaktuszok (Melocactus- és Discocactus-fajok) 15-18 fok között telelnek át.
10. A kaktuszok leggyakoribb betegsége a gombás megbetegedés, ami a túlöntözés és az elégtelen fényviszonyoknak köszönhető. Ilyenkor fogjuk vissza az öntözést, és tegyük a legnaposabb helyre. A növény gyakran magától megküzd a betegséggel pár hét alatt.
