A kertészkedés nemcsak hobbi, hanem egyfajta művészet is, ahol a növényekkel formálhatjuk a természet szépségét. Ha egy igazán különleges és egyedi megjelenésű növényt szeretnél a kertedbe, amely minden évszakban díszíti azt, akkor a Corylus avellana 'Twister' mogyoró tökéletes választás lehet. Ez a csavart ágrendszerű díszmogyoró nemcsak látványos, hanem könnyen nevelhető is, így kezdő és tapasztalt kertészek számára egyaránt ideális.

A mogyoró cserje igényei:
Nem egy magas igényű növény, így ideális választás mind a kezdő, mind a tapasztalt kertészek számára. Rendkívül fényigényes, nem bírja az árnyékot, ezért napos helyre érdemes ültetni, viszont a fagyot kiválóan tűri, még -25 Celsius fokban is megél. A mogyoró számára a legmegfelelőbb talaj a középkötött, tápanyagokban gazdag talaj, amely optimális víz- és levegőgazdálkodást biztosít. A száraz vagy kötött talajok nem ideálisak számára. Rendszeres öntözést igényel, mivel vízigénye magas, azonban mindig hagyjuk, hogy a talaj két öntözés között kiszáradjon. A szabadgyökerű növényeket a kora tavaszi és őszi hónapokban (március-április, október-november) ajánlott ültetni, míg a konténeres változatokat szinte egész évben, fagymentes időszakokban is telepíthetjük. Kétlaki növényként a terméshez mindenképpen szükség van egy másik példányra, lehetőleg egy másik fajtára, mert eltér a hím és nőstény virágzási ideje. Szélporzású, tehát ügyelni kell rá, hogy megfelelő közelségben legyenek a példányok egymással, körülbelül másfél méterre. A mogyoró virágai aprók és jellegzetesek, tavasszal, február és március között jelennek meg. A hím virágok, a barkák, sárgásak és hosszúkásak, míg a nőstény virágok piros színűek, és kis szálak formájában tündökölnek. A termés, a mogyoró, szeptember és október között érik be, ekkor szüretelhetjük.

A mogyoró metszése:
A mogyoró metszése elsősorban a fiatal növények esetében fontos, hogy erős, egészséges alapot alakítsunk ki. A fiatal példányokat tavasszal, virágzás előtt érdemes metszeni, hogy elágazóbb, bokrosabb formát érjünk el. A régebbi növényeket évente, télen vagy kora tavasszal, amikor a növény még pihen, célszerű metszeni. Ilyenkor a száraz, sérült, illetve a túl sűrűsödött ágakat távolítsuk el, hogy javítsuk a légáramlást és a napfényhez való hozzáférést. Fontos, hogy ne vágjuk túl erősen, mert a mogyoró hajlamos a túlzott visszametszés után gyengébben fejlődni.
Élettani hatásai:
A mogyoró termése és levelei jótékony hatással bírnak a szív- és érrendszerre, mivel optimalizálják a koleszterinszintet. A levelek gyulladáscsökkentőek, és segítenek az emésztési problémák, ízületi betegségek, valamint a húgyúti problémák kezelésében. Ezen felül a levelek teakeverékekben is hasznosak, például epebetegségeknél és szájüregi gyulladásoknál. A kérget borogatásként alkalmazhatjuk aranyér, fekélyek, és visszér kezelésére.
Felhasználása:
A mogyoró sokféleképpen felhasználható az ételekben, legyen szó csokoládékrémekről, süteményekről vagy salátákról. A csokoládéval kombinálva a mogyoró igazán ínycsiklandó élményt ad, míg salátákban ropogós textúrát és gazdag ízt biztosít. A reggeli müzlibe vagy joghurtba keverve pedig tápanyagokban gazdag és finom reggelit kínál.
A mogyoró tehát remek alapanyag a desszertekhez, snackekhez, de akár főételekhez is. Azonban fontos megjegyezni, hogy mogyoróallergiás személyeknek kerülniük kell a fogyasztását, mivel súlyos, életveszélyes allergiás reakciókat válthat ki.

Kórokozói:
A mogyoró, mint minden növény, hajlamos lehet különböző betegségekre, amelyek károsíthatják a leveleket és a termést. A leggyakoribb kórokozók között szerepel az agrobaktériumos golyva, amely a gyökereken és a gyökérnyakon duzzadásokat okoz, valamint a xanthomonasos fertőzés, mely foltokat és elhalásokat eredményez a leveleken. Gombás fertőzések is fenyegetik, például a lisztharmat, ami fehér bevonatot képez a leveleken, illetve a monilíniás betegség, amely a termést rohadással tönkreteheti. A mogyoróormányos kártevője pedig jelentős termésveszteséget okozhat. A megfelelő növényvédelem és rendszeres ellenőrzés segít a problémák megelőzésében.