Ha saját zöldségeket szeretnénk nevelni természetesen nem csak palántákat vásárolhatunk, de a magvetéssel is megpróbálkozhatunk. Sok kezdő kertész számára ez ijesztő feladatnak tűnhet, pedig ha pár fontos szabályt betartunk nagyban növelhetjük a siker esélyét!
Mikor vessük el a magokat?
A magvetés ideje természetesen zöldségfajtánként eltérő. Elsősorban azt kell tudunk, hogy mikor szeretnénk a kertbe, szabadföldbe (esetleg melegházba) kiültetni a növényeket. A hidegtűrő fajokat általában március-április, a melegkedvelőket április-május környékén kell kiültetni, de vannak zöldségek, amik csak júniusban kerülhetnek a végső helyükre. Erről részletesebben lásd táblázatunkat. A kiültetés idejétől kell visszafelé számolunk a következőket:
Kiültetést megelőzi a szoktatás, ami kb. 1 hét. Ekkor a palántákat még az eredeti edényükben, minden nap pár órára kitesszük a szabadba, hogy megszokják a hűvösebb levegőt, a több fényt, és ezáltal megerősödhessenek. Ilyenkor még mindenképp kerüljük a szeles, és tűző napos helyeket.
A palántanevelés maga szintén fajtától függően 6-8 hét. Ekkor a kicsírázott magok megerősödnek, leveleket hoznak, növekednek.
A csíráztatás ideje szintén eltérő, jellemzően 5-20 nap között van.
A cikk legvégén olvasható táblázatban a legnépszerűbb korai vetésű zöldségeket soroljuk fel, a többször is vethető fajták esetében csak a korai időpontokat jelöljük. A rendszerint helyben vetett zöldségek vetési ideje az első oszlopban látható.
Mire lesz szükségünk?
Ha már tudjuk, hogy mikor kell cselekednünk, a következő lépés megfelelő ültetőedény és virágföld kiválasztása. Ültetőedények tekintetében igen széles skálán válogathatunk. Sokan a feleslegessé vált tejfölös és joghurtos poharakat, kedvelik, de használhatunk tavalyi cserepeket is.
Az átültetést rosszul viselő, és nagyobb magszemű fajták esetében azonban érdemes tőzegcserepet vagy préselt tőzegtablettát választanunk, így később nem kell majd bolygatnunk a gyökereket, amivel elkerülhetjük az esetleges sérüléseket. Ezeknél csak egy dologra kell nagyon figyelni: hamarabb kiszáradhatnak, mint a műanyag edények.
Sokan esküsznek a saját ültetőközegükre és állítják össze maguk a palántaföldjüket. A kezdők számára azonban mindenképp praktikusabb zsákos földet választani. Ilyen a kiváló minőségű Oázis Palántaföld, mely magas tőzegtartalmának hála laza szerkezetű, jó vízáteresztő képességű, tökéletesen megfelel a kis magoncoknak.
Bár az otthon termett a legfinomabb, ez a vetőmagra nem feltétlenül igaz. A gyűjtött magoknál sokkal nagyobb valószínűséggel csíráznak ki a kertészetben vásárolt jó minőségű tasakos vetőmagok. Ezeknek nem csak a csomagolása speciális, ideális tárolást biztosítva, de a gyártók nagy gonddal válogatják ki a legnagyobb sikerélményt garantáló, betegségeknek ellenálló, nagy terméshozamú fajtákat. Ezen felül az F1 jelöléssel ellátott magok olyan különleges hibridek, amik olyan keresztezés és szelektálás (nem génkezelés!) útján jöttek létre amik bizonyos jó tulajdonságok együttes jelenlétét biztosítják. Az ilyen növényekről gyűjtött magok következő generációja azonban már közel sem lesz ilyen jó minőségű. Az edényeket töltsük fel 6-10 cm magasságban a földdel és alaposan nedvesítsük át. Ezt követően kerüljenek a magok a föld tetejére, amiket egy újabb réteg ültetőközeggel fedhetünk el. Hogy a magok végül milyen mélyre kerüljenek azt első sorban a magok mérete határozza meg. Ökölszabály szerint a magok átmérőjének duplája legyen az őket fedő föld vastagsága. Érdemes ezt pontosan betartani – hacsak nem ír elő mást a vetőmag gyártója a tasakon – mert az eltúlzott ültetési mélység negatívan befolyásolhatja a csírázási időt. Ha minden a helyére került, kézi permetezővel alaposan spricckoljuk meg a felső földréteget is. Ahogy fentebb írtuk a nagyobb szemű magokat érdemesebb rögtön egyesével vetni, lehetőleg úgy, hogy minél kevesebbszer kelljen átültetni azokat. Az ő esetükben egyébként el is tekinthetünk a több rétegben vetéstől. Egyszerűbb lehet a magokat a megfelelő mélységben benyomni a földkeverékbe. Az apróbb szemű magok esetén ezekből többet is vethetünk egy nagyobb edénybe. Ilyenkor igyekezzünk őket minél egyenletesebben elszórni. Az így egymás mellé sűrűn vetett növényeket később, két lombleveles korukban szét kell majd választani és átültetni, amit tűzdelésnek nevezünk. Ennek célja, hogy mindegyikük számára kellő hely álljon rendelkezésre a gyökérnövekedéshez és könnyebb legyen biztosítani a megfelelő tápanyagutánpótlást. A magoncok a tűzdeléskor kerülnek végső edényükbe, amikben majd a kiültetésig fejlődhetnek. Az elvetett magoknak a csírázás alatt fontos a megfelelő hőmérséklet és páratartalom biztosítása, amit legegyszerűbb egy mini üvegházzal vagy valamilyen fólia fedéssel érhetünk el. A tasakokon feltűntetett csírázási hőmérsékletet igyekezzünk folyamatosan, egyenletesen biztosítani, ehhez tehetjük őket a radiátor közelébe, de sohasem közvetlenül rá! Folyamatosan tartsuk nedvesen az ültetőközeget, de ne feledkezzünk meg a szellőztetésről sem, ha el akarjuk kerülni a gombafertőzéseket. Ha öntöznünk szükséges, érdemes az edényeket alulról feláztatni, vagy föld felső rétegét megspriccelni. Fényre csak azt követően lesz szükségük, hogy kibújtak a föld alól és megjelentek a sziklevelek. Ekkor a hőmérséklet és a páratartalom már csökkenthető, a szobai palántázó fedelétől el is búcsúzhatunk. A palánták tápanyagutánpótlását az első igazi levelek megjelenése után kell elkezdenünk. Használjunk kimondottan palántázáshoz összeállított folyékony tápoldatot és mindig tartsuk be az előírásokat mert a növények ilyenkor nagyon érzékenyek a túladagolásra. A kicsírázott növényeknek a lehető legtöbb fényre van szükségük. A magoncok elferdülhetnek, ahogy mindig az ablak felé törnek, ezért ha nem használunk lámpát, akkor nekünk is rendszeresen forgatunk kell a cserepeket. Ha csak természetes fényforrásunk van, érdemes a palánták mögé fényvisszaverő alufóliát helyezni, ami visszaveri a fényt, csökkentve az elhajlás veszélyét. A gombásodás veszélyére már korábban utaltunk. Ezt a legkönnyebben egy ventilátor bevetésével kerülhetjük el. Kis fokozaton járatva nem csak a betegségek megelőzésében segít, de a szárak is erősebbek lesznek, ha néha dőlöngélnek egy kicsit a lágy szellőben. Fontos azonban eltalálni a kellő egyensúlyt a szellőztetés és a folyamatos nedvességpótlás között! A betegség első jele a megfeketedő gyökérnyak és az egyik napról másikra elfekvő palánták. Természetesen gombaölő szereket is használhatunk. Sokan ezt megelőzésből is megteszik, de lehetőség szerint igyekezzünk minimalizálni a felhasznált vegyszerek mennyiségét. Ha ügyesek vagyunk, szép erős palántáink lesznek melyek magassága a kiültetés idejekor akár 25-30 centiméter is lehet. A táblázatban a legnépszerűbb korai vetésű zöldségeket soroljuk fel, a többször is vethető fajták esetében csak a korai időpontokat jelöljük. A rendszerint helyben vetett zöldségek vetési ideje az első oszlopban látható.Hogyan vessünk?
A tűzdelésről
Hő-, fény- és páraigény
Vetőmagok hatalmas választéka a webshopban!
Betegségek ellen
Vetésnaptár – zöldségek
Faj
Vetés
Kiültetés szabadba
Bokorbab
V-VII
Helyben vetve
Brokkoli
II-VI
IV-VII
Cékla
IV-VI
Helyben vetve
Cukkíni
III-IV
Helyben vetve
Fejes saláta – fóliás
II-III
Helyben vetve
Fejes saláta – nyári
III-IV
IV-VII
Fejes saláta – őszi
VII
III
Fejes saláta – tavaszi
II
III-IV
Fejeskáposzta kései
IV
V-VI
Fejeskáposzta korai
II
IV
Fodros kel
II-IV
VI-VII
Fokhagyma
III-IV
Helyben vetve
Gumóskömény
IV-VII
V-VIII
Hónapos retek
III-VIII
Helyben vetve
Kapor
IV-VI
Helyben vetve
Karalábé – korai
II
III-VI
Karalábé – nyári
IV-VI
V-VII
Karalábé – őszi
VI-VII
VII
Karfiol – korai
II-III
III-V
Karfiol – nyári
IV
IV-VI
Karfiol – őszi
IV-V
VI-VII
Karósbab
V
Helyben vetve
Kelbimbó
IV
V-VI
Kelkáposzta kései
IV
V-VI
Kelkáposzta korai
II
IV
Kínai kel
VII
Helyben vetve
Lóbab
II-III
Helyben vetve
Mángold
III-IV
Helyben vetve
Metélőhagyma
III-VI
V-VI
Paprika
III
V
Paradicsom
II-III
IV-V
Petrezselyem
III-IV
Helyben vetve
Póré
III-IV
V-VI
Rebarbara
III vagy IX
Helyben vetve
Sárgarépa
III-VI
Helyben vetve
Spárgatök
V
V
Spenót
II-III és VII-IX
Helyben vetve
Téli sarjadékhagyma
VI-VII
Helyben vetve
Tépősaláta
III – VIII
IV – VIII
Uborka – fóliás
IV-V
V-VI
Vöröshagyma
II-VI
Helyben vetve
Vöröskáposzta korai
II
IV
Vöröskáposzta kései
IV
V-VI
Zeller
II-III
V
Zöldborsó
II-V
Helyben vetve
