Locsoljunk-e tűző napsütésben?

„Beégethetik-e a napsütésben a leveleket a rájuk tapadt vízcseppek? Egy Tévhitekkel terhes biooptikai probléma tisztázása” címmel írta meg lefolytatott kutatásuk összefoglaló tanulmányát az ELTE kutatócsoportja. A Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptikai Laboratóriuma számítógépes modellezést végzett napsütötte levelekre tapadt vízcseppekkel, mert a kutatók fizikailag nehezen elképzelhetőnek érezték azt az állítást, miszerint a levelek égésszerű tüneteit a vízcseppek által fókuszált napfény okozza.

Különböző növényfajok levelein ülő vízcseppekről fényképeket készítettek, ezután számítógépes sugárkövetéssel kiszámították a cseppek által kialakított fényintenzitás-eloszlást a cseppalak és a napfény beesési szögének függvényében. A bonyolult számítások alapján arra jutottak: a hiedelem egyértelműen tévhit.

Ugyan elméletben, ha egy vízcsepp fókusztartománya a száraz növény felszínére kerül, akkor az intenzív napfény okozhatna égést, gyakorlatilag azonban eső után a növényzet is nedvessé válik, és amíg újra kiszárad, a vízcseppek is elpárolognak. Arra, hogy mi lehet magyarázat a mítoszra, adtak pár lehetséges választ:

• savas esők miatt is keletkezhetnek elhalt szövetű, barna foltok a leveleken.
• a csapvízbeli só vagy klór is eredményezhet levélbarnulást, illetve égést.
• ha a növényekre túl sok tápanyagot, trágyát, vegyszert tartalmazó vizet permeteznek, akkor a leveleken megtapadó tömény oldatcseppek szintén eredményezhetnek barna foltokat a leveleken.
• meleg időben a hideg vizes locsolás fiziológiai stresszt okozhat, aminek ugyancsak valamilyen sérülés (például a levelek hervadása) lehet a következménye.
• nagy melegben a gyakori öntözés segíti egyes gombafajok felszaporodását, amitől foltokban barnulhat a fű is.

Tehát az eredeti kérdésre a válasz: nem, nem érdemes délben locsolni, de nem a megégés, hanem a túlzott párolgás miatt. Sokkal eredményesebb egy reggeli, vagy esti locsolás.