Ezek is érdekelhetnek
A nappalok hossza jelentősen csökken télen. Mivel a legtöbb szobanövényünk a trópusi, szubtrópusi területekről származik, ahol a nappalok hossza egész évben 11-13 óra, ezért a fényhiány jelentősen visszaveti fejlődésüket. A körülményeken javíthatunk valamelyest, ha ilyenkor az ablakok közvetlen közelébe helyezzük el a szobanövényeket. Azonban a legtöbb lakásban épp itt van a fűtőtest, amitől viszont jobb, ha távol tartjuk növényeinket. Fontos tehát a kényes egyensúly megtalálása. Mivel a növények fejlődése lelassul, ezért kevesebb vízre és tápanyagra van szükségük. Ugyanakkor több figyelmet kell fordítanunk a párásításra, mivel a kinti hideg hatására csökken a fűtött helyiségek relatív páratartalma.
Öntözés
Az öntözés a leggyakrabban elvégzett ápolási munka. Szerencsére nem ördöngösség, a legtöbb esetben elegendő egy szabályt megtanulnunk vele kapcsolatban. A legtöbb szobanövény esetében akkor szükséges megismételni az öntözést, amikor a cserépben lévő talaj felszíne már 2 centméter vastagon kiszáradt, de az ennél mélyebb rétegek még tapintásra nedvesnek tűnnek. Ha így járunk el a szobanövények 95 százaléka szépen fog fejlődni otthonunkban. Télen lényegesen kevesebb víz is elég, általában egy-kéthetente kell sort kerítenünk az öntözésre. Az alacsony vízigényű növények esetében (kaktuszok, a legtöbb kutyatejféle, egyéb pozsgás növények) a talaj akár teljesen ki is száradhat, sőt ezt a növények igénylik is. Ezzel szemben a nagy vízigényű növények földjének folyamatosan nedvesnek kell lennie (orchideák, azálea, zebralevél).
Sok szobanövény az eredeti élőhelyén az év folyamán változó csapadékmennyiséghez alkalmazkodott, és ezt a tartásuk során is figyelembe kell vennünk. Ilyen többek között a mikulásvirág, a klívia és a ciklámen is, amelyeket a többi szobanövénnyel ellentétben télen kell többet öntöznünk és nyáron kevesebbet.
Párásítás
A fűtési időszakban otthonunk levegőjének páratartalma drasztikusan leesik. A legtöbb szobanövény esetében a téli páraszegény hónapokban szükség van a levegő nedvességtartalmának növelésére. Megkönnyíthetjük életünket, ha zárt virágablakba, a szobai üvegházba helyezzük őket. Szintén jó megoldás, ha a növényt, a vizet nagy felületen megkötő agyag granulátummal, rostos tőzeggel, vagy gyöngykaviccsal teli tálcára helyezzük, vagy ezeket a földjük tetejére szórjuk. Az említett anyagok folyamatosan nedvesen tartása már nem nagy ördöngösség. Ha módunkban áll, akkor közvetlenül is párásíthatjuk a növény körüli teret lágy, szobahőmérsékletű víz kipermetezésével.
Tápanyag-utánpótlás
A szobanövények tápanyaggal való ellátása az utóbbi időben, a gyártók leleményességének köszönhetően igen egyszerűvé vált. A téli időszakban elegendő, ha három havonta, fél évente eszünkbe jut és hosszú hatású táprudacskával pótoljuk az elhasznált mikro- és makro elemeket. Ha mégis a tápoldatozás mellett döntünk, akkor vegyük figyelembe a tápoldatozás egyik legfontosabb szabályát: inkább kétszer kevesebbed adjunk, mint egyszer többet. Bár a szobanövények talaja egy ideig képes megkötni a felesleges tápanyagokat is, előbb utóbb telítődik, a kicsapódó sók pedig erősen károsíthatják a növényt. Télen ezért is érdemes legalább egy két hónap szünetet tartani a tápoldatozásban.
Elszáradt növényrészek
A kevesebb napfény hatására a szobanövények hajlamosak elhullajtani a tövükhöz közel eső, erősen árnyékolt leveleiket. Az elszáradt részeket lehetőleg azonnal távolítsuk el, mert a rajtuk megtelepedő kórokozók az egész növény pusztulását okozhatják, emellett az elszáradt részek el is csúfítják a növényt.
