Rózsák: A metszés

Sokan azért nem mernek rózsabokrot telepíteni a kertbe, mert ez az egyik legidőigényesebb növényfaj. A tavaszi rózsabokor-metszés fontos művelet, amit annak érdekében végzünk, hogy rózsáink elérjék a tökéletes díszítőállapotot. A metszéssel elősegítjük a megújulást, és szabályozzuk a vágott szálakkal, akkor rövidebbre. Így hosszabb hajtásokat kapunk, és a rózsafejek is nagyobbak lesznek, míg az előbbi módnál dúsabb lesz a bokor.

Mindig tájékozódjunk, hogy az adott fajtánál melyik az optimális metszési mód!

A metszés célja a tápanyagháztartás irányítása. Mivel a tápanyagok a vesszőkben a csúcs felé törekszenek, a végen lévő rügyek hajtanak ki leggyorsabban. A metszés célja, hogy a megfelelő rügyek hajtsanak ki, azok, amelyekből a legszebb virágot várjuk. Ezek általában az egyéves vesszők közepe táján találhatók. Ne riasszon el, hogy a művelet szaktudást igényel. Ha nem metszünk túl mélyen, (vagyis ha nem vágunk le sokat a növényből) nem tudunk ártani a neki, legfeljebb az első években nem lesz tökéletes a virágzás. Az évek alatt megszerzett tapasztalat pedig mindenképpen meghozza gyümölcsét. Senki sem születik szakembernek, de a lehetőség mindenkiben benne van!

Hogyan?

Metszéskor ügyelni kell arra, hogy a növény föld feletti része és a gyökérzet között egyensúlyi helyzet van. Ha nagyon sokat vágunk le a föld feletti részből, az egyensúly úgy áll helyre, hogy a gyökérzet egy része elhal, ami nem tesz jót a növénynek. Kevesebb gyökér kevesebb tápanyagot tud felvenni, ami miatt gyengül a növény, akár el is pusztulhat. Mivel a rózsa fás szárú növény, a fás részekben sok tartalék tápanyag halmozódik fel, amiből ha túl sokat vágunk le, akkor a tartalék tápanyagokat is levágjuk, szintén gyengítve a növény kihajtási erejét.

Sajnos az sem biztos módszer, ha a rövid metszést alkalmazzuk. Annak egyetlen hátránya, hogy nagy az esély, hogy a növény úgynevezett vízhajtást hoz, amely rendszerint meddő vagy torz virágot eredményez. Ez viszont rosszabb, mint ahogy hangzik, mert a vízhajtások laza szövetűek, betegségekre és kártevőkre fogékonyak. A rózsákat előnybe részesítő lisztharmat és a levéltetvek legelőször ezeken a hajtásokon telepszenek meg.

Oázis Rózsa trágya, 1 kg

1390 Ft

Oázis Rózsa föld, 20 liter

1190 Ft

Metszéshez mindig vegyünk fel vastag kertész kesztyűt, és a művelethez használjunk metszőollót.

 Mikor?

A metszést február végétől április közepéig célszerű elvégezni. Enyhe tél után már március elején metszhetünk, és rózsáink nagyon hamar virágba borulnak. Ha viszont a tavasz kezdete zord, hagyjuk a műveletet későbbre, mert az első hajtások elfagyhatnak. Ezek a károsodott hajtások pedig meddők maradnak, és később át kell őket metszeni. A március végi – április eleji metszés későbbi virágzással jár, de nincs kockázata. Sokan esküsznek a tél eleji metszésre, ami tavasszal kiegyenlítettebb, gazdagabb virágzást eredményez. Ám enyhébb tél esetén könnyen érhet minket meglepetés egy januári – februári kihajtás formájában. És biztos nem fogunk örülni, ha a friss hajtások egy nem várt, nagyobb fagy után nem fejlődnek tovább.

A metszés általános érvényű szabályai

1. Minden rózsánál alkalmazkodni kell a típusának megfelelő jelleghez és fejlődéshez.
2. A metszés mértékének az szab határt, hogy a növény hogyan reagált az előző évi beavatkozásra.
3. A metszés mértéke függ a trágyázási lehetőségektől, az előző évi tápanyag-utánpótlástól, a termesztési céltól, a helyi talaj- és klímaviszonyoktól.
4. A beteg és sérült ágakat, vesszőket mindig távolítsuk el.
5. A bokor közepén levő vagy befelé növő vesszőket vágjuk ki, a bokrokat ezáltal tegyük szellőssé.
6. Az elöregedett részeket, amelyek csak csökött hajtásokat képesek hozni, tőből távolítsuk el. A vadhajtásokat szintén tőből távolítsuk el.
7. A metszést mindig ferdén, hegyesszög alatt, szorosan a rügy felett végezzük úgy, hogy a rügy mindig a metszés magasabb oldalán legyen. A legfelső rügy mindig arra nézzen, amerre az új hajtást akarjuk nevelni.
8. A rügy felett ne hagyjunk csonkot.
9. Az idősebb ágak lefűrészelése után a metszőfelületet éles késsel faragjuk simára, utána fehér len kencés olajfestékkel, oltóviasszal vagy valamely sebkezelő anyaggal kenjük be.

Oázis Szarvasmarhatrágya, 20 liter

1290 Ft

Oázis Fenyőmulcs, 50 liter

2790 Ft

Mire figyeljünk metszéskor

1. A metszés helye ne essék túlságosan távol a szemtől, mert a fölösleges rész el fog száradni, és fennáll a veszélye annak, hogy a rügy is beszárad.
2. Mindig éles ollóval metsszünk, mert ha kicsorbult, szétlazult vagy rosszul tartott metszőollóval dolgozunk, és a levágandó vesszőt visszahajlítjuk, akkor az rendszerint bereped és a héj bizonyos hosszúságban leválik. Ezenkívül a metszőfelület rendszerint nem sima, a behegedés vontatott lesz, és sebparaziták is fertőzhetik a növényt.
3. Hiba, ha a metszés felülete túlságosan rézsútos, mert a behegedés után a növényi nedv áramlása részben elakad.
4. Hiba, ha a metszés helye túl
   közel van a szemhez, mert kihajtás után a fiatal hajtás könnyen kitörhet.
5. Hiba, ha a metszés helyes távolságban van ugyan, de a szem felé lejt, így a kifolyó növényi nedv és az esővíz rászivárog a rügyre, és az könnyen berothad.
6. Hiba, ha a metszés helyes távolságban történik, de a metszés lapja merőleges a vesszőre, így a kiáramló növényi nedv vagy az esővíz megállhat rajta, ez pedig akadályozza a kalluszképződés, és kárt tehet a kihajtásban is.
7. Helyes, ha a metszés folyamán időről időre fertőtlenítjük a metszőollót, hogy elejét vegyük az esetleges betegségek tovaterjedésének.