Ezek is érdekelhetnek
Magyarországon, ha azt mondjuk pálmafa, általában mindenki a mediterrán országokban, európai tengerpartokon látható magas törzsű pálmafákra gondol. Tudományos nevén ez a Trachycarpus fortunei (szinonim nevei: Trachycarpus excelsus, Chamaerops excelsa), magyarul kínai kenderpálma.
A kenderpálmák (Trachycarpus) nemzetségébe 9 faj tartozik, melyek Ázsiából származnak a Himalája és Kelet-Kína térségéből. Közös jellemzőjük, hogy törzsüket durva rostos, kenderre emlékeztető szőrbevonat takarja. Sok kis levélkéből álló legyezőszerű levelei miatt legyezőpálmának is nevezik őket. A kenderpálmák kétlakiak, azaz egy fán vagy hímivarú vagy nőivarú virágokat találhatunk. Időnként előfordulhat azonban, hogy egy-egy fán ellenkező nemű virágok is megjelennek, így alkalmanként öntermékeny példányok is kialakulhatnak. Ez a nemzetség azért nagyon kedvelt a pálmakedvelők körében, mivel jó hidegtűrésű fajok tartoznak ide. Természetes élőhelyükön a havazást is elviselik. Idehaza is a legtélállóbb törzses pálmák.
A kenderpálmák legismertebb tagja a fent említett Trachycarpus fortunei (kínai kenderpálma), melyet néhány országban szélmalom pálmának is hívnak. Ahogy magyar neve is mutatja, Kínából származik, mégpedig a magasabb hegyvidékekről (akár 2400 méter magasságban is megél eredeti élőhelyén), de vadon megtalálható Japán déli részén, Burmában és India északi részén is. Ez a legészakibb elterjedésű telepített pálma a világon. Természetes élőhelye alapján azonban nem ez a legészakibb elterjedésű. A fa törzsét borító kenderszerű bevonatot rendszeresen gyűjtik eredeti élőhelyükön, és ebből a kenderhez hasonlóan erős kötelet, durva vásznat, matracot, seprűt, sőt még esőkabátot is készítenek. Innen származik nálunk is használatos neve, a kenderpálma. 10-12 (de extrém esetben akár 20) méter magasra is megnőhet, a törzs vastagsága akár a 30 cm-t is elérheti. Törzse oszlopos, egyenes, nem elágazó. A törzs csúcsi részén jelennek meg minden évben kora tavasszal a friss levelek. Az alsó levelei ezzel egy időben elszáradnak, elhalnak. Törzsét az elhaló levelek fán maradó levélnyele teszi nagyon keménnyé és ellenállóvá. A levélnyelek tüskések, óvatosan nyúljunk hozzá! Egy-egy legyező formájú levele akár a 140-190 cm-t is elérheti. A levélzete változó: léteznek kicsit csüngőbb és merevebb, egyenesebb levélzetű példányok is.
Késő tavasszal megjelennek a sárga hímivarú virágok és a zöldes nőivarú virágok. Vese-alakú, kékesfekete termései őszre érnek be. A terméséből kinyert viaszt cipőpasztának és padlóápolónak hasznosítják. A növény különböző részeit már a népi gyógyászatban is hasznosították. A magjából kinyert hatóanyagokat belgyógyászati problémákra alkalmazzák Kínában. A hatóanyagok kinyerése után megmaradt részeket állati tápanyagként hasznosítják. Gyökerét és virágzatát születésszabályozásra, levelét és virágzatát vérzéscsillapításra is használják. Kínában és Japánban évezredek óta termesztik kenderszerű, erős, ellenálló szőrbevonata miatt. Egy német orvos, botanikus Philipp Franz von Siebold hozta be először Európába 1830-ban Japánból. 1849-ben már az angol királyi botanikus kertbe is betelepített Kínából származó példányokat Robert Fortune skót botanikus, akiről latin nevét is kapta később ez a pálma.
Mediterrán és szubtrópusi éghajlaton sokfelé ültetik dísznövényként kertekbe és parkokba télállósága és szép törzse miatt. A nagyon forró éghajlatot kevésbé szereti. Különösen kedveli viszont a nyirkos, hűvös nyarakat és a mérsékelten hűvös teleket. Emiatt gyakran ültetik a kínai kenderpálmát a dél-angliai partvidéken, illetve az olasz, német és svájci mediterrán mikroklímájú tópartokon is. A kifejlett példányok rövid ideig akár -15-20 Celsius fokot is kibírnak, de a fiatalabb példányokat már a gyengébb fagyok is károsíthatják.
Magyarországon is egyre többen próbálkoznak a telepítésével, szabadban való átteleltetésével. Ha teljesen szabadban nem is javasolt a teleltetése, de némi téli védelem mellett elég jól tartható Magyarországon is. Fontos, hogy szélvédett, napos helyre, jó vízáteresztő talajba ültessük és télen mindenképpen gondoskodjunk a védelméről! Dézsába ültetve is mutatós dísze lehet kertünknek, de ilyenkor lassabb növekedésre számítsunk és fokozottan figyeljünk az öntözésre, tápanyagutánpótlásra. Mindenképp óvakodjunk a túlzott öntözéstől és a pangóvíztől, hogy a gyökérrothadást elkerüljük!
Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a kínai kenderpálma őshazájában egy nagyon fontos, összetett növényi erőforrás, míg a nyugati országokban elsősorban dísznövényként funkcionál.
A kenderpálmák mostanában egyre inkább ismertté és kedveltté váló tagja a Trachycarpus fort. ’Wagnerianus’ (szinonim neve Tr. wagnerianus). Ez a pálma törpébb növekedésű, kompaktabb levélzettel. Származása bizonytalan, vadon valószínűleg nem létezik. Kínában és Japánban tenyésztették ezt a törpe változatot. 5 méternél magasabbra ritkán nő, levélzete sem nagyobb 45 cm-nél. A kompakt növekedés miatt hidegtűrése nagyon jó és az erős szélnek is jobban ellenáll. Ezt a fajt nagyon szép formás példányok jellemzik.
A kenderpálmák további 7 nemzetségét nem vonták termesztésbe, mivel kevésbé hidegtűrőek és előfordulásuk is ritka.
