Ezek is érdekelhetnek
Számos virághagyma faj képes magától is elterjedni a kertben. Fontos, hogy ezeket a hagymákat olyan helyre ültessük, ahol a legkevesebb bolygatás éri, például fák, cserjék alá, természetes hatású kertrészekbe vagy kevésbé gyakran nyírt gyepfelületekbe. Ideális és háborítatlan körülmények között ezek a hagymák magok ill. fiókhagymák segítségével elszaporodnak és évről-évre egyre nagyobb területet beborítva újra virágoznak.
Mire érdemes ügyelni?
A virághagymák jó vízáteresztő talajt és világos helyet kedvelnek. Ha bokrok, fák alá szeretnénk hagymás részt kialakítani, akkor válasszunk korán virágzó fajokat, amelyek még fás növénytársuk lombosodása előtt nyílnak.
Csodás hatás érhető el lombfakadás előtt nyíló cserje (pl. aranyvessző, díszmogyoró, varázsmogyoró, kikeleti bangita, liliomfa, japánbirs) és korán virágzó hagymás kombinációjával.
A természetes hatás eléréséhez ültetéskor érdemes nem túl szabályosan és lehetőleg csoportokban, foltokban elhelyezni a hagymákat.
Általános szabály, hogy a visszavágással meg kell várni a hagymás növény lombjának visszahúzódását, mert csak így tud elegendő tápanyagot felhalmozni a következő évi fejlődéshez és virágzáshoz.
Ha gyepfelületbe ültetünk, érdemes korán virágzó hagymásokat választani, pl. krókuszt, hóvirágot, hófényt, amelyek nyugalmi állapotba kerülnek kb. május közepére, amikor a fű első nyírása esedékes.
A magokkal szaporodó fajok esetében meg kell várni a termés kifejlődését és a magok beérését. Botanikai nárciszoknál 6-8 héttel a virágzás után, botanikai tulipánoknál pedig csak ősszel érnek be a szaporodáshoz szükséges magok. A kis magoncoknak kb. 3 évre van szükségük ahhoz, hogy először virágozzanak.
