Ezek is érdekelhetnek

10 Gyógynövény stressz ellen

Gyógyteák saját kertünkből

Egyre több kutatás igazolja, hogy a kertészkedés nem csak remek hobbi, de akár egészségünk megőrzésében is segíthet, sőt egyes esetekben nem csak megelőzésre alkalmas, de remek orvosságként is szolgálhat. Az Oázis Magazin olvasóinak persze talán nem újdonság…

Ha jobban belegondolunk ez nem is olyan meglepő. A kertészkedés többnyire viszonylag hosszú időn át végzett, nem túlságosan megterhelő fizikai munka, edzés, amit ráadásul a többség a szabadban, friss levegőn, de mindenképp növények közvetlen közelségében végez.

A legtöbb kültéren végzett szabadidős tevékenységnek pedig ismert stresszcsökkentő. Egy pár éves holland kísérletben1 a résztvevőket stresszes feladatok elvégzése után két csoportra osztották. Az első csoport egy szobában olvasós, míg a második odakint kertészkedős feladatott kapott. 30 perc elmúltával az utóbbiak esetében nem csak jelentősen csökkent a kortizol nevű stresszhormon szintje, de saját bevallásuk szerint is jobban „kiheverték” a korábban végzett munka okozta stresszt és jobb hangulatba kerültek.

A friss levegőn végzett munka megfiatalítja az embert

Ausztrál kutatók szintén találtak bizonyítékokat2 arra, hogy a sok kertben töltött idő és a terápiás jellegű kertészkedés csökkentheti az időskori demencia (feledékenység) és az Alzheimer kór tüneteit.

A kedvező pszichikai hatások mellett ne feledkezzünk meg a fiziológiáról sem. Azt ma már talán senkinek sem kell bizonygatni, hogy a rendszeres testedzés segít megőrizni az egészséget. A kertészkedés leginkább a szívet, a tüdőt, a keringési rendszert tréningező kardió edzésformákhoz hasonlítható, hiszen itt is hosszabb időn keresztül, nagyjából egyenletes erőbefektetéssel végzett munkáról van szó. Ez pedig épp a hazánkban sajnos népbetegségnek tekinthető szív és érrendszeri megbetegedéseket segít leginkább megelőzni.

A kertészkedésnek ráadásul étrendünkre is lehet hatása. Ismét egyre divatosabbak a díszkertek mellett gondozott haszonkertek is. A veteményesekben, gyümölcsösökben, konyhakertekben megtermelt friss növényi táplálék pedig közelebb segíthet minket a széles körben ideálisnak tartott mediterrán étrend eléréséhez, mely rengeteg friss zöldséget, gyümölcsöt és sokkal kevesebb húst tartalmaz.

Ellenvélemények

Persze mint minden tudományos diskurzusban, itt is akadnak ellenvélemények. Ezek szerint a nyugati civilizációban a hobbikertészek, kertes házban lakók eleve a társadalom jobb módban élő részéhez tartoznak, akik így a kertészkedéstől függetlenül is több pénzt, időt és energiát tudnak szánni az egészségük megőrzésére. Azonban a kertészkedést úri hobbinak, vagy vidéki tevékenységnek beállítani a rohamosan szaporodó városi kertészkedők mellett egyre hamisabb képet fest.

A hobbiból végzett kertészkedés nem keverendő össze a mezőgadasági céllal végzett termőföldi munkákkal. Utóbbi sokkal nagyobb fizikai megterheléssel jár, így a negatív hatása is több lehet. Igaz ugyanakkor az is, hogy a hagyományos, nem iparosított mezőgazdaságban részt vevők közt is alacsonyabb a krónikus betegségekben szenvedők aránya.   
1: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/20522508

2: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16411871