Ezek is érdekelhetnek
A hideg téli időszakban egyik kedvenc italunk a lélekmelengető sűrű, krémes, fűszeres forrócsoki. Ízlés szerint fűszerezhetjük fahéjjal, gyömbérrel, vaníliával, borssal, chilivel, szerecsendióval, kardamommal, narancshéjjal vagy akár egy kis alkohollal.
Mindegy is, hogy mivel ízesítjük, a lényeg a minőségi étcsoki (lehetőleg magas kakaótartalmú, jó minőségű és lehetőleg keserű), illetve egy csipet só.
De miből is készül a csokoládé?
A kakaófa (Theobroma cacao) az Amazonas medencéjében él, az Egyenlítő közelében. Igen kényes növény, nagyon válogatós az életfeltételeit illetően. Az esőerdő többszintes erdeiben a legalsó szinten találhatjuk meg, ahol állandó árnyék és pára uralkodik. A 24-28 fok közötti állandó hőmérsékletre is nagyon kényes. Fontos számára a mindennapos eső. Hatalmas levelei nem bírják az erős napfényt, az esőerdő visszaszorulásával így alkalmazkodnia kellett a körülményekhez. Ligeteket, sűrű bozótosokat alkot, hogy minél jobban árnyékolja saját magát. Az esős évszakban viszont kiválóan érzi magát, gyakran heteken keresztül is az akár egy méter magas időszakos tavacskákban. Rózsaszín virágai közvetlenül az ágakon és a törzsön nyílnak. (Ennek valószínűleg az az oka, hogy a trópusi esőerdőben takarékoskodni kell minden csepp tápanyaggal, ezért fényűzés lenne bonyolultabb ágrendszert növeszteni.)
Sosem gondolnánk, hogy virágai kifejezetten kellemetlen szagúak, viszont ezzel a szaggal tudják magukhoz csalogatni a megporzóikat, a trágyalegyeket. Egy fa egy év alatt kb. 50 termést növel, mely olyan, mint egy bordás héjú dinnye. Nagyon hosszú idő alatt érnek be, akár egy év is eltelhet a szüretig. Viszont cserébe az év bármely szakában vannak virágok és termések is a fán egyszerre. A terméseket természetesen szívesen dézsmálják a vadon élő állatok is, elsősorban a mókusok és a majmok csemegéznek belőle. Bár ők nem a magokat fogyasztják el, amiből a csokoládé készül, hanem az édes és lédús termésfalat kedvelik.
Mivel a kakaófa ilyen kényes és éghajlatunkon üvegházakban sem nagyon él meg, „kénytelenek vagyunk” beérni a belőle készülő finomságokkal.
Van viszont egy vadkakaó nevű növény, (Pachira aquatica vagy Pachira macrocarpa), amiből csokoládét ugyan nem tudunk készíteni, viszont nyugodtan tarthatjuk szobanövényként!
Különlegessége, hogy hajtásai nagyon hosszúra megnőnek, anélkül, hogy elágaznának. Emiatt különösen jól formálható növény. Leggyakrabban fonott törzzsel kapható az üzletekben.
Közép-Amerika trópusi mocsaraiból származik. Eredeti termőhelyén 20 méter magasra is megnőhet, ehető magja, levele és virágai miatt termesztik is. A magját megőrlik lisztnek, de nyersen és főzve is fogyasztható. Törzse palackszerűen megvastagszik és így nagy mennyiségű vizet képes tárolni.
Ez a növény a kakaóval szemben ellenálló, jól alkalmazkodik a különböző életkörülményekhez. Fényigénye sokkal magasabb, mint a kakaónak. Tartsuk állandóan szórt fénnyel bőven ellátott helyen, de védjük a közvetlen napsütéstől. Közepes vízigényű, korábban említett víztározó képessége miatt. Ne öntözzük túl, a cserépben megálló pangó vizet pedig mindenképpen kerüljük! Viszont szereti a magas páratartalmat, ezért nyugodtan spriccelhetjük naponta, illetve földje tetejére szórjunk agyaggranulátumot. A meleg, száraz, túlfűtött levegőt nehezen viseli, ezért ne tartsuk fűtőtest közvetlen közelében. Tavasztól-őszig tápoldatozzuk bátran zöldnövény táppal.
Mivel igen hosszúra nőhetnek hajtásai, ezért bátran visszavághatjuk. Lakásban tartva sajnos nem virágzik, így termést sem hoz. Levéldísznövényként viszont könnyű tartani, gondozása egyszerű, ezért
Gazdagságot is hozhat?
Kelet-Ázsiában gyakran emlegetik ’’pénzfaként’’, és bíznak szerencsehozó képességében. Japánban és Taiwanon gyakran találkozni vele emiatt munkahelyeken és üzlethelyiségekben, ahol többnyire piros díszekkel, szalagokkal dekorálják.
